Az új vidékfejlesztési paradigma fokozatos térnyerésével lényeges mértékben változik a vidéki térségek szakmai, közéleti, társadalmi megítélése. Olyan szemléleti, módszertani és fejlesztéspolitikai megközelítések kerülnek előtérbe amelyek fokozatosan megváltoztatják és diverzifikálják a korábbi, döntően negatív és egynemű vidék értelmezéseket, növelik a vidéki térségek változásában érdekelt és aktív szerepet vállaló ágensek számát. A vidéki társadalom működésének elemzésében és értelmezésében is új feladatok, új módszertani eljárások jelennek meg, amelyek a statisztikai out-putok számbavétele mellett nagy hangsúlyt fektetnek olyan témákra is, mint az innovációk társadalmi beágyazódása, a területi igazságosság, az intézmények és vállalkozások kiépülési folyamata, az endogén adottságok hasznosulási módja, a tájegységek holisztikus elemzése és mások.
Bővebben